Maturandusz 2017
- Rendezvények
- Közzétéve
”Fontold meg jól, mit kezdesz; válaszd meg az eszközöket okosságod szerint; munkálj fáradhatatlanul; s ha mindent, amit erőd s körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat, bár a kimenetel óhajtásodnak meg nem felel is.” -Kölcsey Ferenc
Középiskolás éveink egyik legszebb és legkiemelkedőbb pillanata volt a szalagavató ünnepség. Ez volt az az esemény, amikor végérvényesen tudatosult bennünk a tény, hogy mi is belépünk a felnőttek világába. A gyermekkor végét jelenti, de mégis ez az ünnepség nem az önfeledt évek elmúlásáról szól, hanem az út kezdetéről , ezen a napon ráléptünk az első lépcsőfokra, melynek csúcsán a felnőttkor vár. Elértük ezt a szép kort, ez azonban nem jelenti azt, hogy felelősségteljes felnőtté váltunk. Hogy is lennénk azok, amikor mindannyiunk szívében még ott lakozik a gyermekénünk, amikor mindannyian érezzük és tapasztaljuk a szülők gondoskodását. Vártuk, hogy eljöjjön ez az esemény az életünkbe, azt vártuk, hogy változás fog történni, de semmi sem változott, minden ugyanolyan, mint volt. A világ nem lett sem nagyobb, sem jobb, csak a mi lelkünkben tudatosult az , hogy egyre közelebb vagyunk a diákélet végéhez.
Úgy gondolom, az idei maturandusz rendkivül színvonalas volt. Elsőként iskolánk előljárója, Vass Ferencz Igazgató Úr köszöntötte az egybegyülteket, majd arra bíztatott minket, hogy tartsunk ki az álmaink mellett és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy sikerüljön az éretségink, majd továbbtanulásra bíztatott. Ezt követően városunk polgármestere, Fülöp László beszélt a végzős diákokhoz, azt sugalva nekünk, hogy ne felejtsük el, honnan jöttünk és maradjunk meg az igaz úton, amire Isten hívott el minket.
Az est egyik fénypontja a XI. osztályosok ünnepi tánca volt, melyet mindenki rendkivüli érdeklődéssel figyelt. Ezután következett a végzős osztályok szereplése. Mindegyik osztálynak rövid videós bemutatása következett, itt nem volt szükég szavakra, jó volt együtt átélni, átnevetni a közös emlékeket. A videó után a szalgtűzés következett, ez jelezte, hogy hivatalosan a felnőttek közé tartozunk.
A legvégén pedig a XI. osztályosok szereplése következett, Nemes Nagy Ágnes Tanulni című versének megzenésített változatát hallhattuk, amely jó érzéssel töltött el bennünket. Pezsgőbontással és koccintással zárult az ünnepély és megkezdődött a szórakozás, a tánc, a zene. Jó volt látni, hogy mindeki egy másik oldalát mutatja, az önfeledt és vidám oldalát.Jó volt egy pár órára félretenni az aggodalmat és a stresszt a szívünkből, és élvezni a pillanat szépségét, csodáját. A jó hangulatról elsőként a DK zenekar, majd meghívott zenészek gondoskodtak. A végzősők köszönik a szervezőknek, hogy idejüket és energiájukat nem sajnálva ekkora meglepetéssel készültek számunkra. Érezzük , hogy mindannyiunk szívében és lelkében örökké élni fog ez az iskola és ez az esemény.